Tokió (japánul 東京, Hepburn-átírással Tōkyō) Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 12 millió ember – az ország lakosságának 10%-a – él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe.

Tokió a Kantó régióban, a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik. Központjának koordinátái 35° 41' ÉFSZ, 139° 46' KFH. Területe Ogaszavara szigetéig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található.

Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, Japánon belül Tokióban van a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye. Rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, ez főleg a vonatra és a metróra vonatkozik.

Történelme:

A Császári Palota

Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Tokugava Iejaszu sógunhoz és Meidzsi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Tokugava Iejaszu Edóba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.

263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csósú és Szacuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár Edóba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Főváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edo-kastélyból lett a tokiói császári palota.

Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melyből alig sikerült felépülnie. Először a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztító volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlővé. Manapság már nem nagyon lehet ezeknek a nyomait látni a városon, de a lakók még mindig viselik a megrázkódtatás nyomait.

A háború után Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek egy spekulációs ingatlan-buborék miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es években a buborék kipukkadt, bankok és magánemberek tömege vesztette el minden pénzét emiatt. Ezután gazdasági recesszió következett, így az 90-es éveket „elveszett évtized”-nek nevezik, és ez a recesszió ma is tart.

Tokiót sokszor erős földrengések rázták meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben és 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-skála szerinti 8,3-as erejű földrengés 142 000 embert ölt meg.

Kerületei:

A Tokió prefektúra három nagy részből tevődik össze: 23 kerületből (a volt Tokió város), Tamából (Nyugat-Tokió) és a szigetekből.

Tokió szárazföldi része a Tokiói-öböltől északnyugatra fekszik, kelet-nyugati irányban 90 km-ig, észak-déli irányban 25 km-ig húzódva. Keleten a Csiba, nyugaton a Jamanasi, délen a Kangava és északon a Szaitama prefektúra határolja. A szárazföldi részt két részre, speciális kerületekre és Tamára oszlik.

A Tokió prefektúra magába foglalja még a Csendes-óceánban fekvő két szigetcsoportot, az Izu-szigeteket, amelyek majdnem párhuzamosan fekszenek az Izu-félszigettel, valamint az Ogaszavara-szigecsoportot, amely több mint 1000 km-re található Japán fő szigeteitől.

A japán törvények értelmében Tokió metropoliszként (to, 都) van megjelölve. Közigazgatási felosztása megegyezik a többi prefektúrájáéval. Bár egy tucat rész fekszik kisebb területen, ezek is városnak vannak minősítve. Ide soroljuk a 23 kerületet, amelyek 1943-ig Tokió várost alkották, de most különálló, önkormányzó, polgármesterrel, városi tanáccsal és városi jogokkal rendelkező részekként vannak elismerve. Ezen kerületek mellett Tokió körülfog még 26 további várost (市 -shi), öt települést (町 -chō vagy machi) és kilenc falut (村 -son vagy -mura), ezek mindegyike saját önkormányzattal rendlekezik. A lakosok által választott fővárosi és önkormányzati gyűlést a Tokiói Fővárosi Önkormányzat irányítja, amelynek székhelye Sindzsuku kerületben található.

A 23 kerület (特別区, tokubecuku, szó szerint 'különleges kerületek') régebben Tokió várost alkotta, de ez 1943. július 1-jén egybeolvadt a Tokió prefektúrával (東京府, tókjófu), és így elvesztette törvényhatósági jogát. A kialakult város kerületekre lett felosztva, melyek mindegyike rendelkezik önkormányzattal, választott polgármesterrel és tanáccsal.

A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km².

A kerületek:

* Adacsi, Arakava, Bunkjó, Csijoda, Csúó, Edogawa, Itabasi, Kacusika, Kita, Kótó, Meguro, Minato, Nakano, Nerima, Óta, Sibuja, Sinagava, Sindzsuku, Suginami, Szetagaja, Szumida, Taitó, Tosima.

Nyugati Tokió(Tama):

Tokió kerületeitől nyugatra, a metropolisz kisebb városokból és falvakból áll, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek mint Japán többi települései. Amíg ezeknek a városoknak a többsége csak „alvó városként” funkcionál a Tokió központjában dolgozó munkásoknak, néhányuk rendelkezik üzleti és ipari központokkal. Összefogó néven ezt a területet Tamának, ill. Nyugat-Tokiónak nevezik.

Demográfia:

Mint a világ egyik legnagyobb városa, Tokió 23 kerületében több mint 8 millió ember lakik. Nappal a népesség 2,5 millióval megnő, a városba érkező munkások és diákok miatt, akik naponta utaznak be a központba. Ez legjobban a három központi kerületben, Csijodában, Csuóban és Minatóban érezhető, ahol a három rész összlakossága éjjel 300 000, nappal viszont majdnem 2 millió fő.

Tokióban 5 jelentősebb kisebbség él: kínaiak (120 331), koreaiak (103 191), filippinók (31 505), amerikaiak (18 043) és a britek (7 585).

Közlekedés:

Tokió Japán legnagyobb belföldi és nemzetközi vasúti, közúti és légi csomópontja. A városi tömegközlekedés nagyrészt a tiszta és hatékony, bár néha zsúfolt földalatti- és vasúthálózaton zajlik, melyet több társaság üzemeltet. A buszok, villamosok és mágnesvasutak csak másodlagos szerepet töltenek be. A vasútállomások nem csak a közlekedés, hanem Tokió és Japán városi életének központjai.

A Tokió belvárosától néhány kilométerre fekvő Tokiói nemzetközi repülőtér („Haneda”) főként a belföldi, a Csiba prefektúrában található Narita nemzetközi repülőtér pedig a városba érkező nemzetközi forgalmat bonyolítja le.

A tokiói közlekedés legnagyobb része vasúton zajlik. A JR East működteti a legnagyobb vasúthálózatot Tokióban, magába foglalva a Yamanote-vonalat, amely körbejár a japán főváros központjában. A Tokyo Metro Co., Ltd. és a Tokyo Metropolitan Bureau of Transportation a város metróhálozatát, a fővárosi önkormányzat és a privát szállítók pedig a busz hálózatot üzemeltetik. A helyi, regionális és belföldi vasúti járatok a Tokió és a Sindzsuku pályaudvarról érhetők el.

Kultúra:

Tokióban számos múzeum található. Az Ueno Parkban található a Tokiói Nemzeti Múzeum, amely Japán legnagyobb múzeauma, az ország legjelentősebb művészeti gyűjteménye; a Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeuma és a Tokiói Fővárosi Múzeum, amely nagy mennyiségű japán, modern művészeti alkotást és csaknem 10 000 japán és külföldi filmet tartalmaz. Az Ueno Parkban található a Nemzeti Tudományi Múzeum és a városi állatkert. A Nedzu Múzeum Aojamában, az Edo-Tokió Múzeum Szumidában, a Országgyűlési Könyvtár, a Nemzeti Archívum és a Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma a császári palota közelében fekszenek.

További infó:http://hu.wikipedia.org/wiki/Toki%C3%B3